Az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézete 2025. 2025. szeptember 25–27. között második alkalommal rendezte meg a Látkép Művészettörténeti Fesztivált, amely idén nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi művészettörténeti közösség felé is nyitott.| Kezdőlap
Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Hivatása: Kutató című interjúsorozatának hatodik adásában Gyáni Gábor történészt kérdezi életéről, munkásságáról és a Történettudományi Kutatóintézet történetéről kollégája, Szilágyi Adrienn.| Kezdőlap
Téglából épített hit. A murgai evangélikusok és templomuk címmel jelent meg Balogh Margit és Dobosyné Antal Anna közös kötete, amely a murgai evangélikus templom megmentését dolgozza fel tudományos igényű építészeti, történeti és egyháztörténeti feldolgozásban.| Kezdőlap
Ha Délnyugat-Szerbiába vezet az utunk, egy olyan templomra akadhatunk, amely többek között az Árpád-ház és a szerb Nemanja-dinasztia családi kapcsolatainak is emléket állít. Gál Juditírása Ariljébe kalauzol el minket, ahol egy magyar hercegnő és szerb királyné emlékét őrzik a mai napig.| Kezdőlap
A magyar őstörténet kutatásában mérföldkőnek számító genetikai tanulmány jelent meg 2025. október 16-án a rangos Cell folyóiratban. A publikáció az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet részvételével, nemzetközi együttműködésben zajló kutatás eredménye. A témában készült A DNS útja az Uráltól a Kárpát-medencéigcímű film elérhető a YouTube-on.| Kezdőlap
2025. szeptember 9–10-én Budapest adott otthont az ANSO–MTA Silk Road Forum & The 3rd ATES Open Science Conference rendezvényének, amely egy öt évvel ezelőtt indult kínai kezdeményezés alapján kíván interdiszciplináris tudományos fórumot biztosítani a Selyemút mentén élő nemzetek, országok kutatói számára.| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
A projekt elsősorban a ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének Délkelet-Európa története osztálya által végzett, a középkortól a jelenkorig tartó időszakot felölelő kutatásokat és azok eredményeit mutatja be. A Nyugat-Balkán Magyarország számára ma, akárcsak a történelem során szinte mindig, stratégiai fontosságú terület volt, hiszen a közös múlt, a gazdasági kapcsolatok és az infrastrukturális beruházások mellett elég csak megemlíteni, hogy ...| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában a magyar–horvát kapcsolatok 15–17. századi történetét mutatja be Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
A Peter Lang Kiadó gondozásában látott napvilágot Dalos Anna, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója munkája az 1956 és 1989 közötti magyar zeneszerzés történetéről .| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
A Glossza 82. adásában a szerkesztőkkel Aknai Katalin, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézetének kutatója és Farkas Benedek kutató a Liliputi Színház történetéről, örökségéről és társadalmi-kulturális jelentőségéről beszélgettek.| Adások
A vallási sokszínűség mai formáit és a spiritualitás új útjait mutatják be az Első Pesti Egyetemi Rádió és a Glossza nemrég megjelent podcastjai, amelyekben kutatók és szakértők segítenek eligazodni a transzcendens keresésének 21. századi világában.| Adások
A Glossza legújabb adásának vendégei Salát Gergely sinológus és Horváth Dávidjapanológus, akikkel a kulturális dominanciák átrendeződéséről, az új keleti brandek hatásáról beszélgettünk, és arról, hogyan formálódik az identitásunk és ízlésünk.| Adások
A Glossza 80. adása különleges helyszínen, az Ördögkatlan Fesztivál Bölcsész Udvarában készült, vendégei pedig a fellépő Jules War zenekar tagjai voltak: Lovasi Eszter, Szilágyi Domonkos, Bajnok Balázs és Lévai Márton.| Adások
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának harmadik adásának vendége Takács Miklós, aki jelentős mértékben járult hozzá a Kárpát-medence, különösen a történelmi Magyarország déli területei régészeti örökségének kutatásához, feltárásához és megismertetéséhez.| Adások
A Glossza 79. adásának vendégei Villányi Emőke szociális munkás, a kertterápia egyik „úttörője”, valamint Milánkovics Kinga, aki a Tudatos Öregedés Alapítványon keresztül igyekszik alakítani az emberek öregedésről való gondolkodását.| Adások
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában a magyar–horvát kapcsolatok 15–17. századi történetét mutatja be Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában a magyar–horvát kapcsolatok 15–17. századi történetét mutatja be Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
Az Eperjesi Egyetem és a REFORC Connecting Academics 2025. szeptember 16–17-én nemzetközi konferenciát rendezett A kora újkori oktatás története – Tudástranszfer és kultúraközvetítés a kora újkori Közép-Európa akadémiai világában címmel.| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
Kik és miért támogatták a Magyar Tudományos Akadémiát az elmúlt 200 évben? Erről beszélgettek a Glossza podcast szerkesztői Klement Judittal és Láng Benedekkel , A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet kapcsán.| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
E/1-ben: A holokauszt és kutatója címmel 2026. április 14-én konferenciát rendez az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet arról, milyen etikai dilemmákat vet fel a 21. században a holokauszt kutatása. Az előadók jelentkezését 2025. szeptember 30-ig várjuk.| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
Ünnepélyes keretek között mutatták be a Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század című sorozat Ferences iskoladrámák című alsorozatának hatodik kötetét 2025. szeptember 15-én az ELTE HTK Zenetudományi Intézetben.| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
Megjelent Molnár Antalnak, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettesének, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatójának, tudományos tanácsadójának új kötete a Vatikán hivatalos könyvkiadója, a Libreria Editrice Vaticana kiadásában.| ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja
